2013.01.10.
Adatátvitel távvezérlés 3D-ben
Jelenleg meglévő nem térbeli:
Az átviteli mód arról ad felvilágosítást, hogy miként alkalmazzák összeköttetésre a fizikai közeget. Ahhoz, hogy a hálózatban kapcsolt számítógépek egymással kommunikálni tudjanak, az adatátviteli közegen információt kell cserélniük. Az információ továbbítása valamiféle jelek átviteli közegen való áthaladását jelenti. Amit az egyik ad, azt a másik képes venni. Lehetséges módok: 1. alapsávú vagy digitális, 2. szélessávú vagy analóg, 3. aszinkron kommunikáció és 4. a szinkron kommunikáció.
A helyi hálózatok közül általában azokat nevezik alapsávúnak, amelyekben az átvivõközegen haladó jel digitális. A jel a bináris értékeket képviseli. A vonalon egymás után jól meghatározott idõközönként jelennek meg az elektromos vagy fény impulzusok, amelyek az üzenet bináris kódjának, 0 és 1 értéknek felelnek meg.
Amikor a vonalon nem történik adás, az elektromosan teljesen csendes, optikailag pedig, ami ugyanennek megfelelõ, teljesen sötét. A jel haladása során különféle zavaró hatások következtében információt veszíthet, emiatt van szükség az adatátviteli közegbe iktatott jelismétlõkre, amelyek által a jelek visszanyerik eredeti értéküket. Az alapsávú hálózatok az átvivoközegen más hálózattal nem osztoznak
A vonalon állandóan végighalad egy elektromágneses vivõhullám, amelynek három alapvetõ tulajdonsága valamelyikét módosítják a továbbítandó üzenetnek megfelelõen. Ez a három alapvetõ tulajdonság: a frekvencia, az amplitúdó és a fázis. (frekvencia: az elektromágneses hullám másodpercenkénti rezgésszáma, mértékegysége a Hertz (Hz), amplitúdó: a rezgõmozgás nyugalmi helyzete és maximális kitérése közötti távolság, fázis: két hullám akkor van fázisban, ha a frekvenciáik megegyeznek, és egymásnak megfelelõ pontjaik egy adott pillanatban ugyanabban a rezgési állapotban vannak.) A jellegzetes szélessávú hálózatok átvivõközegén frekvenciaosztással több, egymástól független csatornát képeznek, amely csatornák mindegyikén önálló adathálózat alakítható ki. E hálózatok egyesíthetok egyetlen hálózattá, vagy használhatók külön-külön is, egy-egy sajátos feladat ellátására.
A hírközlõ csatornák számának megfelelõen beszélhetünk egycsatornás (egysávú) és többcsatornás (többsávú) hálózatokról. Az alapsávú hálózatok jellemzõ módon egycsatornásak, a szélessávú hálózatok pedig általában többcsatornásak.
Az üzenetek (csomagok) lehetnek bit-, oktett- vagy karakterszervezésûek A bitszervezésû üzenet tetszés szerinti számú bitbõl áll, az oktettszervezésû bitben mért üzenet hossza mindig 8 (esetleg 16) egész számú többszöröse, a karakterszervezésû üzenet pedig valamely adott karakterkészlet (pl. ASC II) karaktereibõl épül fel.
Más néven start-stop mód a karakterszervezésû üzenetek jellegzetes átviteli módja. Az összeköttetésben álló két állomás közül bármelyik adásba kezdhet, nincs meghatározva az idõintervallum, de ilyenkor ezt a vevõ tudomására kell hozni.
A bitszervezésû üzenetek jellegzetes átvitelmódja. Szinkron kommunikáció esetén a két kapcsolatba lépõ állomás egyezteti az adatátviteli sebességet, vagyis azt, hogy másodpercenként hány darab jel kerüljön továbbításra, valamint meddig történhet az adás. Az adó elkezdi az adást, és a rendelkezésre álló idõ alatt átküldi a továbbítandó üzenetnek bitjeit. A vevõ folyamatosan veszi a biteket és összeállítja azokat számára feldolgozható byte-okká."
Jelenleg egy cél elérése érdekében egy jelátvitel történik Hz-ra ültetve.
A látottak alapján egy főgerinc van mely körül szögben Hz kiképzés látható kőrkörösen szintén információ ráültetéssel. Így az adó és a vevő között pillanatnyi időintervallum alatt komplexebb információ cserélődhet.
Rajza:
Az adó és vevő közötti kapcsolaton kívül olyan adatfeldolgozó egység is szükséges, ami az így közölt komplexebb jelhalmazt fogadni tudja. Ennek a megoldása szintén egy érdekes kihívás lenne. Az antennák további fejlesztése ebben az irányban: (egy csatornában lévő)