I. Pilóta nélküli légijárművek tervezése és azok műveleti területi alkalmazása

 

 Egy olyan kutatási témában, ami elüt a szokványos katonai repülők fejlesztésétől (jelenlegi honlap objektumai), érdekes kérdésfelvetés, hogy műveleti területen hogyan is vethetők be, de már magának a kifejlesztésnek a nemzetközi érintettséget is jelenthető megoldása is egy-egy kísérleti - fejlesztésnél igen sarkalatos probléma pl. D-energiás hajtóművel rendelkező objektum tesztje mivel a légtérben a kifejlesztésnél a nagyon nagy távolságok pillanatnyi megtétele lesz látható nem szokványos légi megjelenés mellett.

A pilóta nélküli kialakítások az elsődlegesek a burkolati hajtóműves repülőeszközöknél a kifejlesztések végett.

Tervezésre kerülő pilóta nélküli légijárművek melyeknek részletezettebb leírása a linkek alatt megtalálhatók rövidesen (folyamatos feltöltés alatt vannak jelenleg):

 

• H1201 Alsó burkolati hajtómű kialakítás
• H1202 Energetikai képletekkel történő meghajtás
• H1203 Fénysebességgel történő helyváltoztatás erőteres meghajtás
• H1204 Alakváltoztatással és idővel történő meghajtás műszaki megoldásban kivitelezve
• H1205 Sima alakváltoztatással történő meghajtás
• H1206 Dimenzióváltásra alkalmas burkolati hajtómű tér-idő bontáson alapuló D-energiás meghajtás
• H1207 Töltésgyorsítással történő burkolati hajtóműves meghajtás
• H1208 Frekvenciameghajtáson alapuló burkolati hajtómű

I. fejlesztések: szokványos légijárművek indokolt fejlesztési kialakításokkal a szokványos technológiai feltételek mellett

II. fejlesztések: mind légijárműként mind haditechnikai szempontokat figyelembe véve elüt az előzőtől (I.) és a haditechnikai fejlesztések elsősorban légtér és főként univerzumban jelenlevő  anomáliák célzott megoldását szolgálják a kétirányusított hajtóművek révén

Talán nagyon elvonatkoztatok egyesek számára, hogy felvetem a II. fejlesztési csoportba tartozó légijárművek lassan időszerű tényleges és reális megjelenését "mint idegen objektumok" avval párhuzamban hogy mi is elkezdjük kifejleszteni őket. 

 Mivel törvényszerűségeket takar a technológiai fejlődésünk azaz fokozatos (ezt bírjuk csak ki tudati, fizikai és felhasználási valamint alkalmazhatósági szinten) ezért úgy gondolom oka lehetett a jelenlegi alacsony fejlettségi szintünknek légijármű területen, hogy még idegen eredetű technológiával testközelből nem találkozhattunk. A következő probléma, hogy egy fejlettebb technológiával rendelkező kézen fogható légijárműhöz mit is szol  nemzetközileg a légierő. 

 A fent szereplő pilóta nélküli légijárművek műveleti területi alkalmazásának előnyei általánosítva:

- nem igényelnek üzemanyag szállítást és tárolást (részfolyamat üzemhez és indításhoz szükséges készlet kell esetleg)

- burkolati hajtómű rendszerek által nagyobb manőverező képesség

- nagyobb sebesség

- a kétirányusított hajtómű által új védekezési és támadási képesség

- bizonyos típusoknál teljesen váratlan megjelenés a légtérben, amit  nem lehet előre jelezni a jelenlegi rendelkezésre álló erre a célra üzembe helyezett eszközökkel

- bevetési gyorsaság növelése 

- felderítő eszközként a műveletek nagyobb hányadú biztonságának és sikerességének elérése

Nem háborús katonai művelet során:

Békés műveleti tevékenységnek számító átvitt értelmű nemzetközi fejlesztési együttműködések: ezalatt azt értem, hogy Magyarország azzal a nemzettel amellyel a pilóta nélküli légijármű fejlesztéseket közösen végre tudja hajtani mind elméleti mind gyakorlati oldalon, szövetségesnek számít, mellyel hazánk nemzetvédelmi helyzetét erősíteni tudjuk a jelenlegi kilátástalannak tűnő helyzetben is. Miért látom kilátástalannak? Mivel a magyarok java része minimálbéren él vagy az alatt szinte teljesen ellehetetlenítve ami által  a fiziológiás szükségleteiket se tudják biztosítani és az emberi méltóságukba belegázolva élik kiszolgáltatottan a napjaikat felér egy csendes háború általi elnyomással, ahol a másodlagos eszköz azaz a fegyver maga a stressz ami végez az emberekkel lőszer helyett. 

 

Háborús katonai műveletek során:

   Légi műveletek közül:

• Mint védelmi légi szembenállási művelet során:

Aktív légvédelem

Általános védelmi légi szembenállási műveleti lehetőségek egy új felbontásban:

I. Pilóta nélküli légijármű és vadászgép esetén:

a.) lokális behatás egy támadó jellegű célpont esetén

- vadászgépnél:  

             *fegyverzet leblokkolása

             *humán befolyásolás 

             *műszaki átkonvertálás

             *megsemmisítés

  - pilóta nélküli repülőjármű:

              *fegyverzet leblokkolása

              *műszaki átkonvertálás

              *megsemmisítés

b.) lokális behatás kötelékben lévő  támadó jellegű célpontok esetén

- vadászgépnél:  

             *fegyverzet leblokkolása

             *humán befolyásolás 

             *műszaki átkonvertálás

             *megsemmisítés

  - pilóta nélküli repülőjármű:

              *fegyverzet leblokkolása

              *műszaki átkonvertálás

              *megsemmisítés

 

II. Térfegyver esetén (még nem létezik elviekben)

-

 

III. Centralizált fegyverek esetén: ( pl. rakéta, lézer)

-

             

Addig amíg a szokványos légvédelem esetén az aktív légvédelemhez hozzátartozik a /C4ISR rendszerek (Command, Control, Communications, Computers, Intelligence, Surveillance, Reconnaissance), melyek tartalmazzák a korai riasztó- és megfigyelőrendszereket, amik a különböző érzékelők, műholdak, radarok és azonosító rendszerek kombinációját alkalmazzák/ addig az általam szemléltetett légijárművek segédletéhez vagy kiegészítés képen a látottak alapján külső felderítő egység nem csatlakozik hanem az űrjárművek működési sajátosságai hordozzák magukban ezeket a képességeket is komplex rendszerként. 

Az aktív légvédelem kiterjedés szerinti biztosítását az elsődleges problémakezeléssel oldja meg az új légijárműves alkalmazás, ami azonnali célzott elhárítást biztosít  a haditechnikai műszaki erőfölény által.

Ennek leírása a 7 alkalmazás alapján a kétirányusított hajtóművekkel és járulékos sajátosságaik kapcsán a felderítésben lévő funkciójukkal: (közvetlen és közvetett burkolat és légtér kapcsolat)

- Körzet- vagy területvédelem

- Pontvédelem

- Önvédelem

- Légi objektumok védelme

Passzív légvédelem a fejlesztett légijárművekre nézve:

A technikai sajátosságokból fakadó előnyök által a passzív légvédelem is jelen van. Formái:

- elterelést biztosító manőverek (tér-idő ugrás v. R. biztosítása.. stb.)

- külső felépítmény rakéta stb. elterelést végző kialakítása közvetlen...stb.

- közvetett EPR rendszerbeli...stb.

 Ha egyéb objektumra vetítjük ki megint az elsődleges elhárítás szerepe a fajsúlyos. 

 ***

Folyt. köv.

 

 

Oldal: Pilóta nélküli légijárművek tervezése és azok műveleti területi alkalmazása
HIPERSZONIKUS BURKOLATI HAJTÓMŰVEK - © 2008 - 2024 - burkolatihajtomu.hupont.hu

A HuPont.hu jelszava az, hogy itt a honlapkészítés ingyen van! Honlapkészítés Ingyen

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat